A fém az egyik hagyományos és széles körben használt szerszámanyag, főként szénacél és rozsdamentes acél. A szénacél nagy szilárdságú és merev, képes ellenállni a jelentős nyomásnak és az ismétlődő ütéseknek, így alkalmas nagy-mennyiségű, nagy{2}}intenzitású gyártásra. A felületkezelések, például a festés vagy a horganyzás bizonyos mértékig javíthatják a korrózióállóságot. Azonban a nedves vagy nagy-sótartalmú-lúgtartalmú környezetben történő tartós használat továbbra is rozsdásodáshoz vezethet, ami befolyásolja a felület minőségét és a formázási teljesítményt. A rozsdamentes acél ezzel szemben kiváló korrózióállósággal és hosszú élettartammal rendelkezik, így különösen alkalmas lejtővédő elemek előregyártására tengerparti területeken vagy összetett vízminőségű környezetben. Viszonylag magas költsége miatt azonban leginkább kulcsfontosságú projektekben használják, amelyek magas felületi minőségi és tartóssági követelményeket támasztanak.
A műszaki műanyagok rohamos fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években a lejtővédő formák területén. A szokásos anyagok közé tartozik a polipropilén (PP), a polietilén (PE) és a megerősített nylon. Ezek az anyagok alacsony sűrűségűek és könnyűek, megkönnyítik a kezelést és a telepítést, jelentősen csökkentve a kézi munka intenzitását. Ezzel egyidejűleg a műanyag formák sima felületűek, jó bontóképességgel rendelkeznek, és szép megjelenésű, nagy méretpontosságú beton lejtővédő blokkokat készítenek. Egyes nagy-teljesítményű műszaki műanyagok bizonyos öregedés- és időjárásálló-tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a hosszú távú- kültéri használatot. Ezen túlmenően a műanyag formák rozsdaállók-, könnyen karbantarthatók és tisztíthatók, így alkalmasak kis és közepes méretekben történő helyszíni{11}}előgyártásra. Merevségük azonban viszonylag gyengébb, mint a fémeké, és magas hőmérsékletű környezetben enyhén deformálódhatnak; ezért extrém éghajlati viszonyok között gondos tárolási és felhasználási feltételek szükségesek.
A kompozit anyagokat különböző tulajdonságú anyagok feldolgozás útján történő kombinálásával állítják elő, beleértve az üvegszál-erősítésű gyantát (FRP). Ezek az anyagok ötvözik a nagy szilárdságot a könnyű súly előnyeivel, miközben jó korrózióállósággal és szigetelő tulajdonsággal is rendelkeznek. A kompozit anyagú formák alacsony hővezető képességgel rendelkeznek, csökkentik a hőmérsékleti feszültséget a beton korai keményedési folyamata során, és hozzájárulnak az alkatrészek jobb minőségéhez. Tervezési rugalmasságuk nagy, lehetővé téve a szabálytalan alakú formák testreszabását a különböző lejtővédő szerkezeteknek megfelelően. Bár a kezdeti beruházási költség magasabb, hosszú élettartamuk, alacsony karbantartási költségeik és jó általános előnyeik miatt fokozatosan alkalmazzák őket a magas színvonalú- projektekben.
A szilárd lejtővédő formák anyagának kiválasztásakor átfogóan figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint a projekt mérete, az építési időszak, a környezeti feltételek, a költségvetés ellenőrzése és az újrahasználat gyakorisága. Például a nagy-üzemi központosított gyártás általában tartós fémformákat használ; az ideiglenes vagy decentralizált építési projektek előnyben részesítik a könnyű műanyag formákat; a speciális környezettel vagy magas minőségi követelményekkel járó projektek esetén pedig a kompozit anyagok ideális választássá válnak. Az anyagtudomány fejlődésével a lejtővédő formák anyagait továbbra is optimalizálják, hogy könnyebbek, tartósabbak és környezetbarátabbak legyenek, megbízhatóbb műszaki támogatást nyújtva az infrastruktúra építéséhez.